Kleptomán, szociopata és szörnyű barát. Randal talán az egyik legvisszataszítóbb főszereplő a lebegőtábla feltalálása óta. Randal's Monday egy őrült téridős odüsszeia klasszikus kalandjáték-kivitelben, fűszerezve számtalan geekkultúra-utalással az elmúlt 30 évből.
Randal a legjobb barátja, Matt eljegyzési partija után ébred; egy tomboló másnaposság gyötri, ráadásul nála van Matt pénztárca. A tárcában van a jegygyűrű, és anélkül, hogy a következményekre gondolna, Randal eladja a gyűrűt – és ezzel borzalmas átok sújtja le. Matt öngyilkos lesz, és most Randal kénytelen ugyanazt a balsorsú hétfőt újra és újra átélni, próbálva helyrehozni hibáját.
Randálnak vissza kell szereznie a gyűrűt és rendbe kell tennie a saját életét, mielőtt a dolgok még rosszabbra fordulnak... Tulajdonképpen olyan rosszra, mint az egész téridő-kontinuum összeomlása.
Figyelem, geekek! A Randal's Monday a legnemesebb fajta fekete humort kínál, mindenféle popkultúra-utalással, és mindezt szorosan a klasszikus Point & Click kalandjáték-menethez kötve. Ez egy generáció játékosainak, olvasóinak és a retro és kortárs szubkulturális formátumok nézőinek ajánlott tiszteletadás.
A játékban epikus szinkronhangok szólnak: Jeff Anderson alakítja Randal Hickst, Jason Mewes pedig az egyetlenegy Jayt, akit természetesen elkísér a szépárnyú barátja, Silent Bob... aki egyáltalán nem szólal meg.
Főbb jellemzők:
- Játékidő: teljesen attól függ, mennyi időt töltöttél gyerekkorodban a tévé előtt
- Egy csomó (mondjuk inkább egy bazilliárd) utalás a geekkultúrára
- Nincsenek zombik! (Legyünk őszinték, manapság ez már egyfajta jellemző...) Vagyis, igazából... Van pár, szóval: ZOMBIK!
- Egy csomó váratlan fordulat... És még több, amit már kilométerekről látni fogsz jönni
- Egy irtó vicces forgatókönyv, amit Terry Pratchett borbélyának a szomszédjának a legjobb barátja írt
